Úgy volt Róma valamikor ketten, aztán úgy volt Róma pünkösdkor még mindig ketten, aztán úgy volt többen, aztán mivel pünkösdhöz túl közel kezdtük a szerevezést, így az már nem fért bele, lett belőle kis hazánk és bővítettük a létszámot is.
Abban egyet értettünk, hogy nem kívántuk a wellness szállodák zsúfoltságát, nyugalomra vágytunk így aztán a falusi turizmus felé mozdultunk, nagyon sok kedves emberrel beszéltem szerte az országban, választásunk végül a képek alapján egy mesebeli házikóra esett, a Mátrában.
Logisztikai problémákat leküzdve végül megérkeztünk Bodonyba, ahol engem teljesen meglepett de tényleg az a házikó az a kert várt amiket a képeken láthattunk. Örülve, hogy végre ilyen közel, benne vagyunk a természetben, dacolva a hideggel, mi ragaszkodtunk a tornácon való fejünkből kibámuláshoz.
Ahogy ott üldögéltünk az összes mobil takarót ma
gunkra aggatva egy pálinkáról álmodoztunk, hogy belülről is melegítsen. És mostanában mintha minden kívánságom valóra válna:) megjelent Laci bácsi, a vendéglátónk, jófajta saját készítésű alma pálinkájával, csatlakozott hozzánk egy kellemes beszélgetésre. Többek közt megtudtuk mit érdemes megnézni a környékben, és hogy melyik kis vendéglőben ebédeljünk, és hogy Klárikát keressük:).
Bár G. nagy bánatára :) kimaradt a palóc tájház, amikor a vízeséshez indultunk elvert minket a jég, és a rossz idő és sár miatt a helyi tavat (amit közben felismertem, hogy én már jártam ott :)) is csak autóval tudtuk megnézni de szerintem remek pihentető napokat töltöttünk Bodonyban az Ács kúria-ban.
Mindenkinek őszintén ajánlom ezt a kedves helyet, ha pihenésre vágytok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése