voltam tündérlány,
hidd el, nem nagy szám
szépen néztem
és volt rajtam két nagy szárny

közben felnőttem
és most már felnőttben
voltam példás
és áldott jó mindenben

mindig dolgoztam
mint egy rendes gép
egyszer felhúztak
és most is pörgök még

arra nincs is szó,
hányszor voltam jó
és ez úgy érzem,
őrülten fárasztó

Tudom

hogy beképzelt picsának tűnhetek, de már általános iskolában annyian „vallottak szerelmet”, miközben azt sem tudtam mi az, a gimnáziumi időkre se panaszkodhatok, az egyetemi sikereim már megleptek, a főiskolás már kevésbé, majd újabb egyetem újabb udvarlások, és így tovább az első komoly munkahelyem egy kereskedelmi bank volt, ott aztán ment a nyomulás, szóval én nem az a nő vagyok aki elalél titkos üzenetektől az autóján, a telefonján, a profilján, nem csúszik le a bugyi egy egy jobban sikerült smstől, e-amiltól,

Vannak természetesen gesztusok amiket értékelek! Persze legyen mindenképp stílusos :)

Biztos hihetetlenül :D hangzik, de roppant kellemetlen érzés az hg valaki többet akar tőled mint te tőle, kényelmetlen a helyzet, mert csak rosszul jöhetsz ki belőle mert visszautasítod. Csak gonosz lehetsz, pedig nem akarsz.

Így most jelezném, minden gonoszság nélkül, hg 1 ha az autó ott áll az nem feltétlen jelenti hg otthon vagyok, 2 attól mert a kaput leszereltem az nem jelenti azt hg szabad a bejárás mindnekinek 3, és ha nem áll kint az autó az pedig nem jelenti azt hg nem vagyok otthon (állhat a garázsban is) és 4, biztos rajtam kívül mindenki más (és lehet ha látom még egy futó pillanatig én is) romantikusnak találja a bazi nagy piros lampiont, én nem én annak örültem hg nem az autó fényezése bánta

Őrség

Még sosem jártam ott (nem a 11-11en:)), hallottam érintetlenségéről s hg milyen csodálatos, láttam dokumentumfilmekben, de sosem volt szerencsém eljutni. Ausztriából hazafelé Őriszentpéter mellett haladtunk el, és akkor azt gondoltam nem várok tovább, el kell jönnöm ide.

Így a következő hétvégén úgy is a Balaton azon végén volt dolgom tovább mentem, és valóban mesebeli helyre érkeztem. Az emberek kedvesek barátságosak, a porták régi időkbe repítenek, a természet búja, aki odamegy, nem rohan, nem idegeskedik, azonosul, lenyugszik, jól érzi magát, lát, érzékel s értékel.

Természetesen :) megint szerencsénk volt :) és hangulatos szállásunk lett spontán, foglalás nélkül, házigazdánk remek vendéglátó, ha nem is készít dödöllét, tudja kit kell hívni..

Imádtam az egészet úgy ahogy volt, de ha megnézitek a képeket  ti is fogjátok :)

Elhatározás kérdése

Együtt utaztam egy barátnőm férjével, aki bókolt, én félre értettem direkt vagy véletlen s hárítottam, ő megtette másképp, majd közölte nekem nem lehet bókolni, mire mondtam hg dehogynem nagyon szépen köszönöm csak nem feltételeztem, hisz ő egy barátnőm férje.

Mire természetesen elég egyértelmű irányt vett a beszélgetésünk. Aki ismer, tudja milyet :) Mert bár én személy szerint nem küzdöttem volna választójogomért, szívesen sütnék főznék egésznap és kötnék szalagot a hajamba, várnám haza uram és parancsolom széles V alakban.. de ha már így alakult, hg dolgozhatok és szavazhatok, akkor ehhez alkalmazkodom, azt gondolom  az egyenjogúság többirányú! Így aztán fel tud háborítani a himsoviniszta hozzáállás a dolgokhoz… de nem is ez  a lényeg. Hanem hg ilyenkor előtör suffragette énem. Hg ha már a feleség barátnőjének is bókolunk, akkor a legtermészetesebb hg megkajáljuk a céghez érkező gyakornok miniszoknyás trükkjeit, az „azta milyen okos vagy”, a „huuuu és milyen érzés a felelősség hg ennyi alkalmazottad van?” „wow de szép az autód” és az egy lépéssel odébb lévő „én figyelek rád (a feleséged biztos nem)” és a „milyen nagy a f.kad”-t, miközben anya küzd a két gyerekkel, a munkahellyel, az otthonnal, a háztartással… és mindig lesz egy fiatalabb, szőkébb kolléganő…

A srác azt mondta hg igazam van,de szte amikor valaki házasságot köt akkor hoz egy elhatározást, és ahhoz tartja magát. Attól még érik ingerek, akár kellemesebb is mint amit választott; lát és hall de tartja magát az elhatározásához, mert így érdemes.

És igazából igaz, nem úgy születnek hg márpedig bunkók lesznek, nem úgy kelnek fel reggel hg márpedig ma megcsalom az asszonyt, akkor amikor elköteleződnek ők komolyan gondolják, épp akkor, de hg meddig ki tudja?

Valszeg csak miniszoknya, kor és szőkeség kérdése…

RESPECT!- nem győzöm mondani! :)

Nipote

Mikor közölték nagynéni leszek, mérsékelten „örültem”, gratuláltam a szülőknek, de nem dobtam egy hátast, mert bár valamiért kifejezetten jól kijövök a gyerkőcökkel, nem tudok a még meg nem születettekhez kötődni, nem szoktam pocikat simogatni, nem imádom csak azért mert van, valahol. Majd mikor megérkezik, kibújik ide ebbe a rideg valóba, akkor  eldöntöm hg mi lesz. Persze rendre imádom őket s ki tudja miért ők is engem :). Na és most megérkezett Nipote, nagynéni lettem, cuki béka, sztem jóban leszünk:).

Szülei szerint neki lesz (ill már 10-től van) a leghóbortosabb nagynénje: „majd mikor mész érte a suliba, majd mondja nézzétek ott van a nagynéném, ki az? melyik? kérdik a többiek, mire ő: hát Ő! az akinek szalajt…” szép mondhatom, és dunsztom sincs mire alapozzák :)

Inárcs, Kakucs

Chinese walks into a bar in America late one night and he saw Steven Spielberg.
As he was a great fan of his movies, he rushes over to him, and asks for his autograph. Instead, Spielberg gives him a slap and says: "You Chinese people bombed our Pearl Habour, get outta here."
The astonished Chinese man replied: "It was not the Chinese who bombed your Pearl Harbour, it was the Japanese".
"Chinese, Japanese, Taiwanese, you're all the same," replied Spielberg.
In return, the Chinese gives Spielberg a slap and says: "You sank the Titanic, my forefathers were on that ship. "
Shocked, Spielberg replies, "It was the iceberg that sank the ship, not me."
The Chinese replies, "Iceberg, Spielberg, Carlsberg, you're all the same."

Szóval kiváncsi vagyok ki olvas Inárcsról? Vagy Kakucsról? you know they are all the same :)

I/e-rodalom

Nyaranta szeretek Agatha Christiet olvasni, még a Balatonon kezdődött, a Nyaraló gyilkosokkal :) és évek óta így van, ha nyár akkor nyomozok:) Minden éven kisebb vagyonokat költök könyvekre, egy időben eldugtam a bookline jelszavamat hátha így ellenállóbb leszek, persze mivel nem léptem ki az online vásárlásból, így az oldal név szerint üdvözöl :) nem jött be. Ráadásnak idén megjelent egy csomó új Agatha… El is indult a vezérhangya, pakoltam a könyveket virtuális kosaramba, mikor azt vettem észre hg már megint igencsak 20 felett járok egy pillanat alatt, csak könnyű nyári olvasmányok ürügyén. És akkor elmerengtem, hg mennyire létjogosult egy e-book reader. Hisz ennyi pénzért már bőven rendelhetek egyet az e-bayről, egy ismerősöm úgy érvelt hg neki 28.000 könyve van letöltve, azt mind odaadja, hol veszek kevesebb, mint 1 ftert egy könyvet… akkor nem győzött meg :.

De ha könyvet veszek annak évről évre új polcokat is kell, nehezebb dobozolni, költözni, le kell törölgetni időnként róluk a port, az e-book reader kisebb, könnyebb, jobban elfér egy női táskában, nem gyűrődik, ugyanúgy ki tud esni a kezedből mikor elalszol mint egy könyv, ha kölcsönadsz egy könyvet az nem szűnik meg a tulajdonod lenni :), beépített szótárak segítik az idegen nyelvű olvasást…  ha azt vesszük érvek inkább mellette vannak mint ellene, és én mégis hezitálok, valahogy talán jobban szeretek a polcok előtt elhaladva, a könyvek gerincét megsimítva keresgélni mit is olvassak aznap, mint filerendszert kattintgatni.

Pedig ez a jövő, tudom beadom a derekam, csak nehezen..:)

- meg aztán bukok is az ilyen kütyükre :)

Kacsa

Volt egy lány és egy fiú, vonzódtak egymáshoz a vak is láthatta, mindketten nagyon határozottak, nem úgy tervezték  de a kémia működött köztük, tudták hova vezet, szélsebesen tartottak egymás felé, és mégis azt játszották ki az aki elkapja a kormányt. Végül az utolsó pillanatban mindketten elkapták, elkerülték az ütközést, nem élték meg a pillanatukat, amit mindketten tudnak, néha ez bosszantja őket, ekkor a másikat okolják persze sosem kimondva, közben a döntést ők hozták ketten egymástól független mégis együtt. Továbblépnek, látszólag, mert azt úgy vélik ha  úgy viselkedsz mint egy kacsa, azt teszed amit egy kacsától elvárnak, kacsának látnak akkor kacsa leszel…

Már megint....

Pénteken indultunk, fecsegve, jó kedvűen,  G :) útlevél nélkül a magyarok által a 4. legnépszerűbb osztrák úti cél felé, azaz Lachtalra. Vendéglátóink nagyon kedvesek és a szállás minden elképzelést felülmúló volt (www.sissipark.at).

A hegyek nem csak hósapkában csodásak, ez a hihetetlen élettel teli mélyzöld, az „osztrákzöld” is nagyon jól áll nekik, és valahogy olyan mintha a tüchtig kisvárosokkal, falukkal a völgyek ölén csak tehenek laknák :).

Jártunk Stájerország legmagasabban lévő kővárában,

Stájerország legmagasabb vízesésénél,

Stájerország legnagyobb apátságában,

mert ott minden leg ám :)) mert így szeretik :).  A kirándulást is nagyon élveztem, de a legnagyobb meglepetést a Murcapulco okozta ami egy rendezvény Murauban, évente egyszer hídról ugrálnak a Murába, zsűri díjazza a jelmezt amiben ugranak illetve a látványt, ki hgan ugrik, ezek nem normálisak :)) de olyan nagyon jó bulit kanyarítanak köré hg bennem is megfordult hg ugrok :)) de kabátban is fáztunk, ez jó időben még jobb móka. (Érdemes ráguglizni és megnézni a tavalyi összefoglalót :))

Ettem osztrák specialitást és kivételesen ízlett :).

Hazafelé a Balatont terveztük, megállunk kicsit, de ha már arra akkor útba ejtettük Kapolcsot. Már itt úgy éreztük hg ez egy tökéletes hétvége, de a balatoni naplemente feltette a koronát.

Már megint csodálatos feltöltő hétvégém volt:) Köszönöm