Néhány a relax innentől kötelezően idézendő pillanataiból...

"Neked van piercing a tupidban?"

"Megsimogathatom??? Terápiás."

"- Drágám Te most rajtam nevetsz?
- Nem édesem most pont alattad, de ha szeretnéd nevethetek rajtad is.... "



és persze a váááááááááááááááááááááááááááááááá

Szeresd a tested bébi!! :)

Tegnap egyetlen fülkében sem jártam itt a szauna részlegben, azt hittem azért van ellenemre a pucérkodás mert antiszoc. vagyok, és az meg azért mert olyan mintha nem akarná az univerzum hogy síelni menjek… de erről majd később részletesen…
De nem, mára már tudtam tenni-venni, intézkedni vannak más alternatívák és egyáltalán nem vagyok morc géza… és mégis itt ülök fürdőruhában. Gyakorlatilag tök egyedül, mindenki más pucccérkodik, senkit nem zavar a meztelenkedés csak engem, és bizony azért mert hiába fut most már a sharon2.3 eredményeket felmutatva, nem szeretem a testem, sőt…. Megoldást kell találnom!

..............és itt eltekintenék a képes illusztrációtól :), ugye megértitek? ;)

After eight

Vacsora után, újra úgy gondoltuk a wellnessben a helyünk, meglepő mennyivel nyugodtabb voltam, hogy el tudtam intézni vacsora időben azokat a dolgokat, amik aggasztottak. Így immár olyan vidáman lubickoltam, mint egy delfin :) .
Nem voltunk sokan azzal a gondolattal, hogy evés után jól jön egy kis mozgás, így újra előfordult hogy egymagam bitoroltam az egész úszómedencét. És mivel egyik barátnőnk, jó kapcsolatot ápol :) a medencés fiúval, így megtette nekünk, hogy lekapcsolta és csak halvány fények világították meg a vizet. Még gyönyörűbb élményben volt részem, mint napközben…
Gondolatban nem egy medencében, hanem egy álom kék lagúnában voltam, és gondolatban nem csak a víz simogatott….

Álmodj királylány....

Mint említettem végül igen csak antiszociális voltam mert ha nem úsztam akkor egy ágyikóban faltam a sorokat... a lányok néha rám néztek, vagy volt hogy mellém szegődtek pihenni, gondoltam megosztom velük egy gondolatom ami úszás közben támadt.

Szóval….Akkor amikor egyedül úsztam ragyogó napsütésben azt gondoltam, hogy jó lenne ha a medence végénél egyszer csak Ő/ő :) ott állna egy frissítő üde koktéllal a kezében, lehajolna és kiemelkednék a vízből, megcsókolna, majd kortyolnék egyet az üdítőből, és mosolyogva úsznék tovább……
A csajok végig hallgattak, majd mondták nem akartak megszakítani de…. (és ismeritek a dallamot): ÁLMODJ KIRÁLYLÁNY….

Hát én álmodok is :)

Imádok úszni

Azt is be kell vallani, hogy a korábban részletezett Caramell hotel wellness részlege a szállodához képest kicsi, és talán csalódás, de szerencsére, itt van a szomszédságban a Radisson, aminek a wellness szekciója biztosan az országban az egyik legjobb, megérdemli az öt csillagot, mind az élmény mind az úszó medencéje megfelelő méretű, a szauna részleg pedig olyan gazdag, hogy fárasztana részletesen leírni :) így inkább nézzétek meg :).

Így a második napot itt töltöttük, és ahogy a csajokat nézem harmadikat is ott fogjuk :).

Arra kellett rájönnöm ismét, illetve abban nyertem megerősítést, hogy ha valamit nem szeretnél igazán, a köz, a többiek miatt ne tedd. Én szívem szerint az említett kuckós fotelben olvastam volna a születésnapomra kapott könyvek egyikét, illetve gondoltam feszengek a fitnesz teremben....., de mivel ezt csak én szerettem volna, és gondoltam ne legyek különc, így a többiekkel tartottam, és hiába a sok csábító pihentető és feltöltő kis fülke, engem csak az motivált hogy egy pihenő ágyban olvashassak.... Na meg az úszás.

Hinnétek, hogy annak ellenére, hogy a szálloda és a pihenő ágyak fullon vannak, volt akkor szerencsém, hogy az úszó medencében a ragyogó napsütésben egyedül szeltem a habokat? Pedig volt.

És újra megállapítottam, hogy imádok úszni, imádok a gondolataimban elmerülni, álmodozni miközben testem teszi a dolgát, imádom ahogy a víz körül ölel, és bársonyosan simogat.

Örülök, hogy ez a mozgás forma nem marat ki az életemből, és tényleg sajnálok, mindenkit aki nem tud, és el sem tudom képzelni, hogy lehettem meg nélküle, korábban.

„Pihenni bárhol tud, nálunk újjászületik.”

A mottója a helynek, ahova a csajok csábítottak; mesés, a hotel a feng-shui szabályai szerint van berendezve, és bár sok sokcsillagos szállodához volt már szerencsém, a szállodarésze talán ennek győzött meg a legjobban, valóban harmónia árad mindenből és tényleg kikapcsolódsz, a szobák tágasak és hangulatosak. Jól megfér egy óriás olvasó fotel egy kedves lámpával, tényleg kuckós olvasásra csábít, és még arra is gondoltak hogy a roppant kényelmes franciaágy körül még sejtelmes hangulatfényt is beépítettek, szóval, ha nem csajszipartyzni jössz :), akkor fixen a minibárból tartanátok fent az energiaszintetek és ki sem mozdultok a szobából :)).

De nem csak a szoba érdemli meg, hogy sorokat és energiát szánjak rá, de a hely ahogy van, mindenütt orchideák, de még az ajtók mellett is, több szinten különböző hangulatú hencsergő sarkok, tarka mozaik mécsesek, és még a reggelinél is hangulatos relaxáló zene szól..... itt tényleg fel lehet töltődni :).

(www.caramell.hu)

Madonna

Igen, igen, igen, igen :)) van GC jegyem!!! :)

Magyarázom…

...a bizonyítványom, avagy hova tűnt a kezdeti lelkesedés???...

Szóval .. :) alapvetően két nagy szünetre osztanám a távolmaradásom, az első az 2 hete történt, és annak ellenére, hogy jó dolgok, olyan dolgok, amikre valamikor vágytam valóra váltak, (de mindenkép elkezdődött egy folyamat,) iszonyatos belső feszültségben éltem, nem tudtam örülni a jónak, sem, :) csak zuhantam mélyre és mélyebbre a depiben...nem meglepő módon írni sem volt kedvem, semmihez…
Ezt követte, mint már megfigyeltem egy „önpusztító magatartás” ami nem is annyira önpusztító, csak egyszerűen lehetetlen olyan programra invitálni amire nemet mondanék :). Így a múlt hét az igennek jegyében telt, aminek eredményeképp - azokon túl, hogy mindennap munka után még legalább két szórakoztató programmal rendelkeztem- igent mondtam egy mini wellness kikapcsolódásra is. Erről biztosan beszámolok részletesen is később.

Mert visszatértem :).

Új nap, új reggel

Már tegnap este jól felrázta Holle anyó a párnáját, mikor haza indultam már nagy pelyhekben hullott a hó, és éjszaka csak hullott és hullott a fehérség,…. és én bár köztudottan nem jól viselem a reggeleket, a mait valamiért, mégis csak különösen élveztem, még sötét volt, de már hólapátok csuszatolása zavarta meg a csendet, hát igen nem alszom túl jól, ha erre felébredek…de nem is ez a lényeg, Kezdődött egy lapát zajával közvetlen a házunk tövében, Apukám lapátolta a havat, majd folyamatosan adták át a terepet és a reggeli szorgoskodást a lapátok s szomszédok egymásnak.

Mikor elindultam, már minden ház előtt el volt takarítva a hó és az úttest gyönyörű fehér volt, korábban indultam egy kicsivel hogy képekben is megörökítsem ezt a szép reggelt. Ragyogóan éreztem magam, kedélyesen lesétáltam a vasúthoz, hogy bejussak a nagy Budapestre :).

És itt mi várt? Kosz, latyak; fehéret, havat csak elvétve autók tetején látni……

meg szerencsére itt a Parkban szemközt az irodámmal… azt tervezem az ebédidőt ott töltöm, megkeresem az itt elrejtett szépségeket is

szerencsesüti 1

„Hogy jobb kedved legyen” szerencsesütimben az alábbit találtam:
„Rossz úton jár az aki álmokból épít várat, s közben elfelejt élni” by J.K. Rowling
Ok, megpróbálom, mármint lehetőségeimhez mérten, mert az álmaimhoz ragaszkodok, de igyekszem mellette élni is ;) , de azért az, hogy a Harry Potter szerzőjétől, - akinek fantázia világa közismerten nem szegényes- kapom ezt meg, ez meglepett. Hisz egész jó kis várat építhetett az álmaiból ;). Kívánok magamnak is hasonlókat :).

Felnézel az égre?

Őszintén milyen gyakran nézel fel az égre, vagy csak fel?
Amikor haladsz innen-oda, mit látsz? Csak a különböző járda burkolatokat, útjelző táblákat? Tény, hogy sem a köztisztaság, sem a közlekedési morál nem épp példás, és óvatosan kell jönni-menni a városban, de felnézünk? Látunk? vagy csak a gondolatainkba merülve, tervezve az adott napi, - vagy csak a hátralévő teendőket- haladunk A-ból B-be?
Hányszor nézel fel? Látsz valamit 180 cm felett? Észreveszed az új kandelábert? A bazilika tornyának éjszakai pompáját? Észreveszed az új homlokzatokat? régiek szépségét? Vagy csak hogy aznap épp mennyire kék az ég?
Én se néztem fel sokáig, és ami a legmeglepőbb, ezen felismerésemet évekkel ezelőtt egy fiúnak köszönhettem, aki munkába menet megjegyezte hogy ma tiszta a levegő, mert a Duna felett olyan szép az ég… Mi??? Oké az is lehet hogy ez volt utunk romantika része ;) de én inkább azt vettem le, hogy csak én vagyok ilyen vakegér aki saját gondjaiba belefeledkezve gyakorlatilag nem lát túl az auráján :) , nem veszi észre a körülötte lévő világot?
És tényleg milyen szép mindennapi apró dolgok vannak, ha távolabb nézünk a cipő orránál.

Most érkezett a hír :) : egy kollégámnak ma le kellett volna néznie, az előbb említett köztisztaság miatt… de nézzük onnan, hogy szerencsés, mert biztos látott valami szépet közben :)

Mai kedvenc dalszöveg szösszenet

"..az égből szállt a Földre a gyönyörű pesti nő
van úgy hogy hű, hogy hűtelen,
hogy jószívű, vagy hogy szívtelen
mert ördög és angyal ő"

Most épp angyal :)

Sex and the city

Épp hazafelé tartok a cityből, na nem a nevezettből, hanem csak a kis mi magyar valónkból... és elmerengtem, és Csajok! be kell lássam igazatok volt.

Én bizony Charlotte vagyok, és rózsaszín, ha naivságból lehetne doktorálni hobbyból csinálnám. Próbáltam Samantha lenni majd Miranda, de ma rájöttem, nagyon sok energia nem annak lenni akik valóban vagyunk, még akkor is ha választott viselkedésünk páncélként funkciónál. Charlotte voltam 30 évig! kétség kívül a Samanthás egy év volt a legintenzívebb, legspontánabb, legszabadabb és felszabadítóbb, de lássuk be azt is, ezer kockázatot hordoz, olyat amit ha nem vagy ízig vérig Samantha nem tudsz kezelni, így jött a megtorlás és lettem Miranda, hideg, racionális, bizalmatlan, de jelentem ma rájöttem ez sem megy nekem tovább.

Szeretnék az lenni aki vagyok, az aki örül apróságoknak hisz az emberek jóságában, majd újra és újra az arcára esik, és ennek ellenére újra meg újra hiszi hogy az emberek jók. Igen, tudom álomvilág, de ha évekig nagyon jól lehetett élni ebben az álomvilágban, és a való pedig olyan kegyetlen, akkor miért ne éljük úgy az életünket, amilyennek szeretnénk, hogy legyen, kikerülhetetlen korlátainkon belül, szóval nyugi nem hiszem, hogy összefutok Keanu Reeves-sel, de igyekszem nem tudomást venni arról, amin nem tudok változtatni.

Szóval remélem annyira örültök visszatértemnek mint én magam :) és köszönöm, hogy vagytok nekem, Carriek, Samanthák, Mirandák és Charlottok ;).

Minden kezdet nehéz :)

Gondoltam csinálok én is egy blogot, mert egyrészt így ha rákérdeznek szólsz hogy van :) és különösebb hirtelen okot sem találtam miért is ne?
A következő döntési helyzetet a névkérdés okozta, majd egész hamar emellett döntöttem, helyesebben csak KÉK lett volna, de azt valaki lenyúlta már, ejnye:); …. aki tudja miért KÉK az tudja, aki meg nem majd megkérdi mi kék, vagy miért?

Blogolási vágyammal mindjárt több gondot is okoztam magamnak az egyik, hogy folytatom ujjaim és gondolatáramom nem azonos sebességből adódó külön küzdelmem a klaviatúrával, igyekezve figyelemmel lenni rátok, kedves olvasó Barátaim; azaz próbálok helyes betűsorrendben és ékezeteket használva írni. A másik: a megtalálni a határt, ami még megőrzi az anonimitást, amit remélem nem lépek majd át, és csak Ti magatok ismertek magatokra :).

És a fentiek meghatározása után, már csak az írás maradt hátra. Ekkor éreztem magam igen nagy lecsóban, mert az a klasszikus eset állt fent, hogy simogattam a billentyűzetet, hátha elkezdenek ömleni belőlem a szavak, majd merengő pózban igyekeztem témát találni, majd végül úgy éreztem, hogy ajaj, nincs egy monitor érett gondolatom, így hagytam és reméltem lesz.