Egy mese a Lányról

Egyszer volt hol nem volt, volt egy lány, aki ahogy a dal is mondja már „oly rég óta várta, hogy beleszeressen végre valaki”, itt jelenik meg a fiú, értelemszerűen :).

A lány nem hiába várt :) szerelmes lett, nagyon, pont, mint ahogy elképzelte, bár most azt gondolja, hogy az is lehet csak képzelte… ;)

Volt egy csomó játékuk, amik viccesek, szórakozatóak, romantikusak voltak. Mindig tudták mivel vehetik le a másikat a lábukról, s tették is ezt rendszeresen.

Volt egy olyan csókuk, ami nem járt minden nap, különleges alkalmakra tartogatták, abból a fegyvertárból, ami mindig levette a másikat a lábáról….

Majd „szétszéledt azóta az a szépreményű jó kis társaság”. Előfordul.

S a lány már nem várta s mégis beleszerettek valakik, csókok és játékok jöttek-mentek, de fegyvertár nem került kialakításra, sőt a lány bármi kialakítását, kialakulását szabotálta.

A lány rengetek elmélettel rendelkezett/rendelkezik szinte mindenről. Már többet megismerhettetek :). Most az egyiket revidiálja :), aki ismeri pontosan tudja melyiket …

Mert „elszenvedett” egy olyan csókot, ami megint leveszi a lábáról….

Nem, nem csajok! Hessentsétek el a rózsaszín felhőt! Mert a mese vége nem az és boldogan éltek, míg meg nem haltak…. Ez nem más, (ahhoz még egy elméletet kellene revidiálnia, az pedig lássuk be, több, mint amit a lány egója elvisel), csak egy csók. egy nagyon nagyon finom ….

Andrássy

Emlékeztek, hogy az Andrássyn mindig könnyeztem? Évekig, ennek ellenére ott szerettem hazajárni, most úgy alakult, hogy rég jártam arra, de ma megint és megint csak észrevettem az arcomon legördülő könnycseppet… miért van ez?

Valami van ott a levegőben?

Vagy valami ezeréves emléket hordoz a lelkem?

Vagy csak mindig bele megy valami a szemembe?

Érdekes.

Mi van velem?

Nem tudom mi van velem? Eddig utáltam a joghurtot, csak orvosi kötelezésre ettem és öklendezve, most meg? Minden nap eszem! elmehetnék reklámarcnak :).

Mi leszel, ha nagy leszel?

Hatévesen hittem gyerekorvos, mert jót tesz, és okos.

Később stewardess, mert ők meg csinosak.

Majd idegen vezető, mert sokat utazik, sok mesés helyen jár.

Majd ügyész, mert okos és a jóért, az igazságért küzd.

Pályaválasztáskor valamiért azt hittem a pénz a pénzhez megy, s gondoltam az esélyt meg kell adni neki, így a gazdaságtudomány felé fordultam, először pénzügyet tanultam, a korábbi elmélet fonalán haladva, nem tudtam mit, de hittem bankban kell dolgoznom. Majd gondoltam a számok szárazok (de tény, hogy a rendszer logikus, követhető) ettől kreatívabb vagyok, így jött egy pár év marketing az egyetemen. Szerencsémre mindkettőt kipróbálhattam a gyakorlatban; a marketing tény, hogy érdekesebb, a sorsom mégis úgy alakult, hogy évi több ezer órában számolok, tervezek, és pénzügyi ismeretimet használom, bankban dolgozom. A fenti elmélet gyakorlati megjelenéséről szóló esszém megjelenése későbbre várható… :)

De hogy mi leszek ha nagy leszek még mindig nem tudom… hogy mi szeretnék lenni? nem tudom. De ha megtehetném, azaz fizetésem nem a megélhetésem alapfeltétele lenne, mert mondjuk „rám szakadna a nemzeti” ( lássuk, be erre több esélyem van mint neked ;) ) vagy „megnyerném a lottó ötöst”, akkor biztos lennék virágkötő, vagy virágkertész, de lehet hogy Pindur Pandurokat tanítanék angolra, vagy bármire…

… de addig irány a gyár…

Láttam

Először is szeretném leszögezni, hogy nem vagyok kettyós! :) Inkább csak az elmúlt években nyitottabb…. de azért alapvetően az empíriában hívő; -N-től kapott nevemen- Raci-maci ;) (továbbiakban RM).

Szóval RM (azaz én) évekkel ezelőtt nyaralni ment 3 spirituálisan érzékeny csajszival, a nyaralás alatt mindenki látta a hegyek auráját, csak ő nem, mindenki hitt az angyalok üzenetében, csak ő nem.. sok beszélgetésben érezte magát kívül állónak, ülőnek, fekvőnek….:)
Spirit csajok nem adták fel az akvirálást, így aztán RM, lévén: nyitott, jó fej :) még angyal tanfolyamra is elment, kifejezetten érdekes élmény volt; mikor tapasztalatairól, élményeiről kérdezték csak nézett bután, és figyelt, hogy ki hogyan s miként hisz az angyalokban… azt gondolta, hogy „ja persze itt egy kis pufok pöcköli a fülemet a vállamon ülve, hogy hahó itt vagyok”…. Mondták nem a képeken szereplő nagy szárnyú, vagy pufok angyalkákat kell elképzelni, lehet az bármi… (Látjátok magatok előtt az arcomat ahogy a szemem helyén kérdőjelek jelennek meg?) No mindegy RM hallgatott. Majd máskor is, amikor más beszélgetésekben felmerült a téma.

Hinni kell valamiben, ezt elhiszem, tudom, ok, és mondjuk mivel I. egyedül van az angyalok többen, érdemesebb bennük hinni, őket kérni, a nagy számok törvénye alapján, nagyobb az esély hogy meghallják ;) hogy egy kis logikát is vigyünk a dologba.

Szóval egy ideje kérem az angyalkákat, ha a helyzet úgy hozza, de a többi dolog elég távol áll tőlem, mondhatjuk az angyalkákhoz érdekkapcsolat fűz ;), konkrétan elmondom, mit szeretnék, sok szabad kezet nem adok ..:) lehet nem is ők intézik, hanem én magamnak?- na mindegy.

Történt most vasárnap, hogy csoda szép napom volt, sétáltam a legjobbal az első tavaszi napsütésben, sokat nevettem, sok kedvességet (és csalamádét :) is) kaptam, jót tettem, segítettem, és a nap végén olyan nyugodt voltam, mint már nem is emlékszem milyen régen lehettem, és csajok, most látom, a ti állatok esik le, láttam, igazatok volt, nem szárnyas és nem pufók, csak gyönyörű színes fény, és tudtam azért láttam hogy tudjam jól csináltam, mindent, jó voltam, egész nap szívből s nem agyból cselekedtem.

Lehet

„Bari, az a baj hogy mindig a miérteken és a hogyanokon töröd a fejed, ahelyett hogy csak tudnád mit szeretnél és hagynád hogy úgy legyen, s az angyalok tegyék a dolgukat…” Kaptam (megint), s kamilláztam, és valóban, mindig tudni akarom hogyan, érteni hogy miért, és biztos hogy mindig van egy másik megoldásom is, egy BCP (Business continuity plan) … és ez elég fárasztó. Néha kellenek nekem ezek a „zuhanyok”, hogy rájöjjek, s lazítsak, spontán legyek, ne akarjam tudni, érteni csak élni, s élvezzem és mennyivel jobb így.

Majd kicsattanok! Ha újra nagyon Raci-Maci vagyok, újra rázzatok meg!

Reklamáció

„Nem dalszövegeket akarok olvasni mikor ide kattintok.”
„Az nem blog, amibe havonta egyszer írnak.”
„A halakat megetettem ha már Te nem jársz arra.”
„Már ezer éve egy nyamvadt sort sem írtál.”
Kaptam a reklamációkat, és igaz, megérdemlem, mentségem nem is tudom hogy lenne-e :). Így inkább igyekszem többet ilyet nem tenni :).

MKDSZSZ #6

I don’t know what you do
But you do it well
I’m under your spell

MKDSZSZ #5

Ikonomtól ;)) :

My body's fully loaded
And I got more ammo
Line 'em up
Knock 'em down
My looks can kill
You're an accessory to a murder cause
My love's a revolver
My sex is a killer
Do you wanna die happy?

Tolulás

Tele vagyok ám gondolattal, csak nem a világhálóra valóval :). Elnyomni őket segít a zene, ami megtalál :).