Még sohasem voltam a belvárosban tűzijátékot nézni, egy barátnőm invitálására idén ezen változtattam:).
Mivel az előző éjjelt átbeszélgettük, így „reggeli” ébredésünk is délután történt, a magam nevében nyilatkozva: nem sok kedvem volt elhagyni az ágyat, de nem járja hogy eltunyulok, olvasni máskor is lehet.. így aztán elindultunk.
Turisták voltunk Budapesten, beültünk egy belvárosi coffeeba, beszélgettünk majd, elindultunk a Várba, hogy megnézzük mit tartogat számunka a mesterségek ünnepe… Ahova sebesüléseket okozó és gatya szaggató stílusban érkeztünk:))). Először T. nem érette mit nevetek, azt hitte rajta, de nem; azon ahogy képesek vagyunk megélni pillanatokat, azon hogy azt vagyunk képesek képzelni egy pillanatig is, hogy bármi is történik ha nem jó helyen szállunk le egy buszról, burleszk filmbe való módon közlekedünk. Majd együtt kacagtunk, mint a gyerekek, ez meg is adta az est alaphangulatát:).
Végig jártuk a forgatagot, megízleltük a dödöllét, ami nagyon durva cucc, majd pontban 9-kor megérkeztünk a Budapesti Nyomozó Ügyészség tetőteraszára (!) :).
Eddig mindig úgy gondoltam, micsoda pazarlás a tűzijáték: elfüstölünk sok-sok százmilliót… még most sem vagyok meggyőzve a volumen létjogosultságáról, de tény, hogy igazi katarzis élmény állni alatta, olyan közel, és élvezni, ahogy az újabb és újabb rakéták újabb és újabb meglepetésekkel bombáznak…. Panem et circenses.
És ha már munkaszüneti napon is a fővárosba tévedtünk, gondoltuk elmegyünk valahova szabadtéren mulatni…Na ilyen jó ötletünk régen volt:), nagyon élveztük, remek jókat táncoltunk, nem várt sikerekkel gyarapodtunk. Azt nem mondjuk, hogy úgy kellett lebotozni magunkról a pasikat, de csak mert ettől kulturáltabbak vagyunk:). Nem tudjuk a turista szerkónk, szakadt nadrágunk, hátizsákunk volt e sikerünk záloga, de egy pillanatig nem hagyhattuk egymást egyedül. Indult egy kedves jópofa sráccal, akivel egész jól el lehetett beszélgetni, mindaddig, míg be nem mutatkozott, hogy Zoltán Gödöllőről.. no mondtam ezekkel a paraméterekkel esélye sincs :), majd így sodort táncról táncra újabb versenyzőket utunkba a zene:). Mivel nem vagyunk bunkók, így a külföldi leszbikus szöveg bizonyult a leghatásosabb lerázó szövegnek. Ilyet még nem éltem párbajt táncoltak értünk a srácok, de mivel én ettől csak zavarba jöttem, így nem kívántam nyertest hirdetni. De egy nigériai versenyző meglepően kitartónak bizonyult.. így történt, hogy míg barátnőm anatómiailag ismerkedett egy nigéria nyelvvel, én megtudtam, hogy több mint 120 törzsi nyelvük van, amiből mindenki csak a sajátját beszéli, illetve a hivatalos nyelv az angol. Így a két hódólonk egymással is csak angolul tudott kommunikálni, egy órán keresztül törekedtek meggyőzni minket hogy ők mások mint az európai pasik, sokkal rendesebbek ;), ezt bizonyítandoul az átmulatott éjszaka után a Keleti Pu-ig kisértek minket.
Klassz kis spontán program volt:) beszéltük meg röhögcsélve a hajnal 6os vonaton:).
