Nem kérdez, nem mérlegel, mi illik, mi az intelligens megoldás, mit tehet és mit nem, mit vár a másik, minek milyen következménye lesz…. csak rohan, a kis loncsos lompos és bozontos, örül, körbe-körbe pörög, „sikongat” és belém bújik, -szeret-, még mindig, újra meg újra, pedig évek teltek el.
Nagyon jól esik, újra meg újra.
Nagyon jól esik, újra meg újra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése