2009. március 31., kedd

NŐ vagyok?

Volt hogy „A NŐ” ;) voltam, most meg csak vagyok, „a”, „nő” és nagybetű nélkül. A múltat mindig megszépíti az idő, lehet ezért, de azt gondolom régebben sokkal nőiesebb voltam. Egy ideig nem is éreztem a hiányát, de most igen, újra az a kedves, elbűvölő, magával ragadó, NŐ szeretnék lenni. Amit tudom nem elég akarni, belülről kell jönnie. Így most azon leszek, hogy újra el tudjam hinni a bókokat, tudjak elpirulni, zavarba -és nem mindig minden helyzetből a legjobban ki- jönni ;).
Azt is végig gondoltam ez nem egyszerű, így segítséget veszek igénybe :) így most egy darabig olyan zenéket hallgatok, olyan filmeket nézek, olyan könyveket olvasok, amik magávalragadó nőkről szólnak.

Szóval segítsetek :) és használjátok a comment mezőt ötletelni, ajánljatok nekem zenét, filmet, regényt vagy életrajzot :), amik előhozzák belőlünk, azt hogy nők vagyunk, akit tisztelni és imádni érdemes/kell :).

Egy kollégám azt szokta mondogatni az életről: „ez nem a főpróba, ez maga az előadás” szeretném ha az én darabomban a főhősnő főhősnő lenne:).

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

"Az „igazi nő” – így mondják évezredek óta – odaadó. Ez a természetes.
De milyen az igazi férfi?
Erről soha nem esik szó. Mint ahogy arról sem, hogy odaadni magatokat egy ilyen önzetlenségre, megbízhatóságra, egy életen át tartó, hűséges szeretetre képtelen férfinek: felelőtlenség.
Minden szeretet alapja az önmagunkkal való viszony rendezése. Elsősorban önmagunkat kell megszeretni – ez minden kapcsolatunk alapja.
„Szeresd a társadat, mint önmagadat” – mondja Jézus.
De mi van, ha önmagamat nem szeretem? Akkor senkit sem tudok szeretni?
Ezért én híve vagyok annak – nem az „örök női szerep”, hanem a jelenlegi állapotok miatt-, hogy tanuljatok meg, női barátaim, egyedül lenni!
Tanuljátok meg önmagatokat megismerni.
Jól érezni magatokat nélkülünk is.
Tanuljatok meg befelé fordulni.
Saját lelketekért is élni.
Tanuljatok meg szabadnak lenni.
Ismerjétek fel, hogy az odaadás nem azonos a méltóság elvesztésével.
Tőlünk, férfiaktól ezt nem fogjátok megtanulni, mert mi már régen elfelejtettük.
A legfontosabb, amiért éltek, nem másokban, hanem bennetek van!
Méltóságnak hívják.
Élhettek másokért. Mindeneteket odaadhatjátok a gyerekekért, a szerelemért, a férjetekért, még az életeteket is odaadhatjátok – de a méltóságotokat: soha!"

Névtelen írta...

http://www.youtube.com/watch?v=DL4PHH9fm_s

kszjusa írta...

Általában passzívan élvezem gondolataidat, de most több ok kényszerít erre a hosszabb kifakadásra. Mi ez az igazi nő-igazi férfi mizéria? Lemaradtam valamiről? A klónok már köztünk vannak? Nekem mindenki igazi, csak nem mindenki az Egyetlen. Te meg már megint a fejedbe vetted, hogy nem vagy NŐ. Ki más, ha nem Te?! Erre nem is érdemes több szót fordítani. Inkább "Névtelen" tanácsaitól akarlak Téged és az összes nőt megóvni, mert nem értek egyet vele. Mondanivalójának rövid summája számomra a következő:
Ahhoz, hogz nő legy próbálj a bibliai alapüzenetnek,megfelelni, miszerint "szeresd magadat, mint felebarátodat" (szándékosan kifordítva. Ehhez semmi más nem kell csak fordulj magadba szabadon és ezt méltósággal tedd.
Na ez a tuti "igazinő" recept;-)
Az igazi nőt ne könyvek, filmek mások tanácsaira épült algoritmus alapján valósítsd meg! Maradj aki eddig voltál és ne hajszold a jövőt. Tedd azt, amit a pillanat diktál Neked. Ha kell szeress, ha kell élj a férjedért, ha kell adj mindent oda a gyerekednek.
A nő az a lelki és fizikai könnyedség, spontán szeretet és természetes érzelmi pörgés minden helyzetben, ami eddig is voltál

baska írta...

Szerintem sokfélék vagyunk, és sokféle képpen vagyunk NŐK meg FÉRFIAK. Én egyet tudok érteni Névtelen férfitársunkkal is, és Kszjusával is. Mindenki találja meg azt a formáját a nőiségnek, amelyben jól érzi magát, amelyben érzi az áramlatot, a lenni akarást, a kiteljesedettséget. Ehhez mindenek előtt hozzátartozik az elfogadás. Önmagunk elfogadása.

És édesem, belőled árad a nőiesség, csak nyílj meg újra! Ez az egyetlen, amit (((szerintem))) tenned kell ahhoz, hogy megint sugározzon a nőiességed!