2009. március 28., szombat

SÍKRESSZ

Mint említettem idén nagy elhatározásokkal és legalább akkora elánnal készültem a síelésre, bár indulás előtt kedvemet szegték de, hogy klasszikust idézzek: Mindegyis, hagyjuk!

Szóval azon túl, hogy már hónapokkal előtte rendszeresen sportoltam, ellenőriztem és rendbe rakattam a felszerelést, napokat járkáltam a bakkancsban, még a síkreszt is újra olvastam, na nem mintha olyan bonyolult lenne, de mint említettem, marha komolyan vettem a témát :).

S nem csak, hogy elolvastam, de úgy kezeltem mint az úttörők 12 pontját :).

Így az egyik leggyakoribb mondatom a May I help U? volt :) ha valaki elesett én ott teremtem :), na nem ilyen durván, vér macsókat nem kívántam vérig sérteni :). Általános megállapítás, hogy egy férfi még ha méterekre tőle hullott a szemüvege, botja akkor sem kér belőle, hogy egy nő, akinek épp útjába esik odavigye...

De amire viszont büszke vagyok, az az, hogy nem csak szajkóztam a fenti mondatot, de hittem is hogy tudok segíteni.... és végre ki is próbálhattam magam, egy kisgyerek vergődött egy jeges pályaszakaszon, a szülei gondolom valahol lentebb várhatták, mert a közelben nem voltak, mire én oda síeltem pont a gyerkőc mellé, és felsegítettem, naggggggyon jó érzés volt. Ez is :)

3 megjegyzés:

snora írta...

gratulálok! végre egy lelkes síkresszelő! remélem, induláskor hátranézel, hogy nem jön-e épp valaki, és nem a pálya letörése után állsz meg!?!
apropó, viselsz Te sisakot a síeléshez?

Basia írta...

Így van ezt mind betartom, sőt lelkesen oktatom erre a kezdőket is :) de sisakom az nincsen.

snora írta...

akkor majd jövőre írok Jézusnak, hogy hozzon! és akkor lesz.