2010. november 4., csütörtök

szimpla szerda :)

A héten megkaptam hogy mostanában elég lapos a blog, mire mondtam hg
- mit vársz egy hónapja itthonról dolgozom, nem történik velem semmi…
- de igen, műtenek
- és? írjak arról?
- igen

Na elég perverz dolog lenne arról írogatni.

De ok néhány gondolat,

Valóban szórakoztató mondatok a dokitól műtét közben:
- ez szép, mint akit fejbe lőttek…. folyik a vér
- lespriccelt.. ez ma nem az én napom mire az asszisztens: ma minden kis kedves beteg lespriccel
- de volt hogy egy isteni finom töltött káposztáról beszélgettek közben
- vagy hogy mennyire nem lehet jó cipőt kapni

szóval nagyon jó volt a műtétek hangulata, pszichológiája, egyáltalán nem aggasztott, hogy közben vágnak, varrnak. A dokit továbbra is imádom. Profi, elismert, kedves és szép mint Poccahontas, nyugodtan lehetne öntelt bármire, de nem az. Igazából nem is értem mi tartja még az állami egészségügyben és miért nem fokuszál csak a magán rendelésére?....

Na és akkor erről is néhány szót. Az egyik műtét után úgy jött ki hogy akkor kellett mennem varratszedésre és kötözésre, amikor épp nem volt magánrendelése, így az általa vezett intézetbe kellett mennem. Reggel szerintem egész korán érkeztem, illetve véltem én hogy egész korán, de mikor beléptem és már 50-en voltak előttem, ezt az elképzelésemet felülbíráltam. Először csak álldogáltam, és azon gondolkodtam hogy feladom, inkább haza megyek kivárom a magánrendelést, kifizetem a díjat, de nekem erre nincs időm, hoyg ezt kivárjam. De biztos nem véletlen ma kell varratot szedni...Maradtam. Mivel sokan voltunk néhány négyzetméteren így akaratlanul is hallottam a körülöttem beszélgetőket, volt szó ott felfüggesztett börtönbüntetésről is, akkor már azon elmélkedtem, ahogy a betegközönséget elnéztem, hogy kb én vagyok az egyetlen aki itt tisztességesen TB-t fizet, én vagyok az egyetlen aki azon aggódik, hogy nem ennyi időt szánt a kötözésre, hogy így nem lesz annyi időm a munkára mint terveztem s hogy elmaradok a határidővel, és hogy inkább kifizetném a privát rendelés díját, csak hadd menjek dolgozni…hogy TBt fizethessek… durva mi? Mikor már épp elmélyültem volna ennek a gondolatban, soron kívül egy óra várakozás után behívtak, és én még örültem neki nagyon….


És a másik oldalról: Péntek este lévén felmerült bennünk hogy elmehetnénk a helyi étterembe, vacsorázni fecsegni. Mikor beléptünk a hely annyira tele volt hogy már csak 2 szabad asztal közül választhattunk. Egy ismerős a belépésünket követően jött köszönni, puszi puszi rövid csevej, hg jó a hajam, stb, majd vacsora közben egy srác olyan egyértelműen nyomult, hogy már kínos volt, a pincér lány kedves volt, meghívott minket egy italra, borravalót nem fogadott el, sőt puszival köszönt el. Majd mikor beszálltunk az autóba akkor vettem észre, illetve jutott eszembe hogy elfelejtkeztem arról, hogy az arcomon kötés van…. és ez a fentiek közül senkit nem zavart abban hogy összevissza puszilgasson…fura mi?

Na de amiért most a gépet bekapcsoltam az az hogy megosszak veletek valamit, mert ma hogy kimozdultam már van is mit :)

Ma este a mesterkurzus egyik előadását hallgattam meg, igen bizony, gondolkodtam is közben hogy ha valaki azt mondja nekem hogy pszichológai előadásra ülök be magam is felhúzott szemöldökkel néztem volna rá. Na de ez van, egyre nyitottabb vagyok és egyre több időt, energiát, budget-t szánok önfejlesztésre, de erről majd egy másik posztban.

Szóval az előadás témája a játszmák voltak, s hogy férfi és nő mit milyen motivációból tesz (de erről is bővebben egy másik posztban). MI csajok persze megbeszéltük, hogy mi milyen klasszak vagyunk, és bizony a férfiaknak mennyi területen kellene fejlődniük, stb stb.

Ezek nem rövid előadások, 11kor indultunk haza róla, de kihasználandóul azt hogy mindenki szabad nem kell hazarohanni és különben is milyen klassz csajok vagyunk úgy gondoltunk ezt tovább vesézendő üljünk be valahova. De hova hisz 11kor már nincs semmi nyitva ahol vacsizni lehet, mi pedig éhesek vagyunk. Akkor eszünkbe jutott egy Casino amihez tartozik egy nagyon színvonalas étterem, na akkor menjünk oda, hisz egy Casino sokáig nyitva van, hittük, de tévedtünk éjfélkor az is zár.. így nagy ötletünk támadt, hogy a Tacuba még ki van világítva hátha nyitva van, repüljük rá. Meg is érkezünk, fények, fáklyák, 2 srác a bejáratnál, wow szuper, eszünk, hurrá, majd mosolyogva rákérdezünk, hogy ugye tudunk vacsorázni, mire közlik, hogy „vacsorázni? egy órája zárva vagyunk”. "Akkor minek állsz itt K*** ????":D.

Beláttuk, fel kell adnunk.

Így haza indultunk, de még Mval ejtettünk pár szót az autóban,- ki tudja miért az út közepén- annyira keveset hogy közben az lemerült. Éjjel egykor. Első gondolat: ez tévedés, nem merülhetett le, minden rendben van, de mivel sokadik indítás után sem zúgott a motor be kell látnunk, mégis lehet. Akkor a következő gondolat: ha gurulunk majd beindul magától…

- te ez hátrafele is működik, hogy akkor is beindul ha hátrafele gurulunk?
- nem tudom, de egyre rosszabb mert nem látok semmit
- jé nézd működik az elektromos ablak, ennek nem nem kellene működnie?
- azta tényleg
- óóóó ez nem indul,
- ajjaj baj van, már az ablakot sem tudom felhúzni
- az klassz!
- tudod mit legalább álljunk be valahova
- oké, és az ablak?
- azt még nem tudom
Majd az autó keresztbe áll az utcán.
- Te itt mi volt a gondolatod? miért állunk így?
- nem tudom azt hittem oda FEL állok
- és miből gondoltad? lendületből? (persze közben potyognak a könnyeink úgy nevetünk)
- Barbi most már értem, veled valóban nem lehet unatkozni, veled mindig történik valami… (nem tudom mire alapozza, hol halotta??:) hisz ez volt az első esténk együtt…)
- jó akkor toljuk
- de kormányozz is,
- jóóóó, csak izgulok hogy be ne kapcsoljon a kormányzár
nagy nehezen majdnem párhuzamosan sikerül leállnunk ez út szélére. Telefonos segítségkérés, már fél 2.:
- mi? szóval hármasba, tolni és ha beindul kuplung fel és akkor jó lesz?
- ….
- ez csak előre működik?
- …
- mert mi bár dombon állunk de felfelé
- …
- azért próbáljuk meg betolni?
- …
- és ha várunk egy kicsit nem fog működni? mert már az ablakot fel tudom húzni...
Telefon le.
- biztos hogy az a baj hg lemerült? nem lehet hg csak nincs benzin? mert minden világít az autón, akkor meg nem kellene, nem?
- (tágra nyitott szemek) nem tudom...... csak elégnek kellene lennie
- de már világított?
- igen. de látod ez a jel is világít, az meg nem az aksi jele?
- nem tudom
- ….


Majd úgy hogy az egyikünk az autóba ült, meg se tudtuk mozdítani. Feladtuk. De legalább szépen parkol az autó az út szélén. Jókedvünket egy pillanatra sem veszettük el! jókat nevettünk.

Majd mindenki haza sétált, én jártam jobban :). Azt a nagy megállapítást tettem bölcsen, hogy ezt azért kaptuk, hogy ne felejtsük igenis szükségünk van a férfiakra!

vagy tudjunk többet az autókról

1 megjegyzés:

Samantha írta...

doki nénit van "szerencsém" ismerni:) valóban egy tünemény! emlékszem rezzenéstelen arccal viselte mikor tévedésből, hajléktalannak tituláltam a lányát:) miközben a vállán zokogtam, és még csak nem is a magán betege voltam!

azt hiszem értem "M" miért mondta egy kaland veled az élet:) ha ezt a történetet név nélkül hallom tutira az az első tippem, hogy veled történt:)))